2009. december 31., csütörtök

odanézz-lány

Tudom, hogy azt írtam az előző bejegyzésre, h. az utolsó :)
De tegnap ...:)
Itthon para, átmentem Budához:) Bella felhívott:$ Annyira jól esett, hogy valami hihetetlen. Mint rég! Fél órát beszéltünk, körülbelül. Ajj, tényleg nagyon jól esett:)
Nagyon hiányzik Ő. És tényleg nem fog érdekelni, hogy kinek mi a véleménye Róla, v. akár rólam - én el tudom fogadni, amilyen lett. Mert szeretem, tavaly óta nagyon szeretem. És hiányzik.
S Z E R E T L E K B E L L I : ) és hiányzol, tényleg, őszintén. bár tudom, hogy nem szoktál blogokat olvasni :)
Szóval, felhívott, és azt éreztem, mint anno. Nevettünk, sírtunk,beszéltünk. Megint rosszul esett nekem, ha valami neki nem jó. Megint örültem, ha ő is. Olyan volt, mint régen. Tavalyi karácsony:) Az gyönyörű volt. Keszin. Itthon. Nem akarom elveszteni mostmár Őt. Ő el tudott fogadni. Én is el tudom őt, és nem zavar, hogy más lett, mint tavaly. Még van szükség beszélgetésre, az biztos. De mindigvan.
Ahogy tegnap mesélte, hogy zokni-áradatot kapott karácsonyra:) éS a küszöbön meglátta az utolsó dobozt, telefonnal :) Nagy öröm volt számomra újra kapni abból, amibe "szerelmes lettem"- kinek ez nem tetszik.... ... ... hát, igen.

2009. december 30., szerda

összkép

Látsz egy előadást. Nem tetszik, elalszol rajta. A karakterek a szereplők saját ruháiban vannak.
Látsz egy előadást. Tetszik. Standing Ovation, stb:) ... A karakterek korhű ruhákban vannak, vagy éppen jelmezekben. Hinnéd mennyit számít az összkép? Hinnéd? Hát, hogyne. Még tudod is. Nemde?
Sokat számít. Nem csak a színpadon, de akárhol. Ízlés kell. Ízléses emberek kellenek a világra.
Sajnos nagyon kevés ilyen ember van :( .... Amint én látom. Oké, mindenkinek más az ízlése, de mégiscsak ízlés. Azt pedig látni lehet. Azt mondom valakire - akinek mondjuk semmiért nem hordanám a cuccait, v nem lenne olyan a hajam, hogy: Ejnye, de ízléses! Érted, miről beszélek, nem? Nem tudom, mért írtam most le. Ha elgondolkodnék rajta, biztos tudnám, de nincs most erőm. Amikor minden szép az életben, jön valami olyasmi, amire nem számítanál.

Sajnálom, Eszti.

Ez valószínűleg az év utolsó bejegyzése.
2010-az oroszlán éve. jó évnek kell lennie. Muszáj. Erre törekszem majd. Gondolom, mindannyian:)

Kedves Blog,
Idén már nem találkozunk!
Boldog új évet mindenkinek!:)

2009. december 28., hétfő

emlékek erről az évről - jók








































A LEGSZEBB (s néha a legrosszab:)) EMLÉKEM:

NAGYON SZERETLEK

1 éve. még sok ideig. mondhatni, örökké. Nem lehet minden pillanatot megörökíteni - ez vonatkozik a fenti képekre is, s ha meg is van örökítve, nem szabad elárulni, mindig :) Szeretlek.

Külön bejegyzést kap (:
Szóval ezek a képek ... semmik... alig fejeznek ki valamit. sőt, ha már kép, abból is annyi van még, hogy csak na. :)















































































































































































































































































































































idézet még 2009-ben, 2010-re, nektek



Védje becsületed akármilyen sugallat,
Amiről beszéltünk, félig már bizony az vagy,
Mihelyt esküdözöl, hogy sohasem leszel.

2009. december 26., szombat

büszkeség

Tördelte a kezét. Ránézett, megborzongott, utána már csak egy helyben állt. Csípte az arcát a hideg. Elkezdett ugrálni, énekelni. Bolond volt. Pedig belül szétmarta a szeretet, amit nem adhatott ki magából éppen akkor. Mert túl büszke volt. Átkozott büszkeség. Pedig szükség van rá.
Ahogy ott ugrándozott, meg énekelgetett, egyre jobban érezte, hogy valamit tenni kellene már.
Rágyújtott. Közben még mindig táncolt. Össze-vissza. 25.-e volt, karácsony napja és ők kint álltak a hidegben, szélben. Ekkor elkezdett a semmiből szakadni az eső. Reflexből futottak, ugyanabba az irányba, eresz alá. Itt végre megszólalt Ő. Értelme nem volt annak, amit mondott, mert már sokszor végigjátszották ezt. Már csupa víz volt a nadrágjuk.
Megint énekelgetett. Egyszerre csak annyit hallott: Fogd meg. Fogd meg a kezem.
Büszkén csak annyit tett, hogy odatette az ujjait. De amikor érezte a meleg kezet, már a másik kezét is nyújtotta. Ölelést is adott.
A szeretet igenis legyőzheti a büszkeséget.
Csak nem érdemes vele sokszor játszani. Mert megégethetjük magunkat.
Higgyétek el.

RÍMPÁROK HOLDAS ÉJSZAKÁN

RÍMPÁROK HOLDAS ÉJSZAKÁN
Az ablakok keresztjén hold csöpög,
a borzas macskák apró ördögök.
A háztetőn a fény aranyburok,
jönnek komor, sötétmő kandurok.
Rezzenve jönnek, vonják lábukat,
hét eb van itt, de távol száz ugat.
S reszel, sikong,mint gép, ha nincs olaj,
ebek fölött a kényes macskajaj.
S nem értik,hogy miért e fájdalom,
miért virágzik fény a házfalon?
S nem értik,-hisz semmit sem ért az eb,
ha fönn a hold egy kissé véresebb.
A macska más, a násszal jóllakik,
s árnyat vadászgat vígan hajnalig.
1942.február 25. Radnóti Miklós-Tajtékos ég

2009. december 24., csütörtök

karácsony

Igen, ilyenkor Jézuskát ünnepeljük. De ki is volt Ő? És nekünk mennyi közünk van hozzá? Valóban létezett egyáltalán? Sőt, hiszek -e abban, hogy létezett, és tette, amit tett? Őt ünnepeljük ilyenkor. Sokaknak meg sem fordul a fejében. Vannak,akik szimplán szeretteikkel vannak, ápolják kapcsolataikat.
Nálunk például néhány helyen eröltettett a karácsony. De ettől még őszinte. Csak olyan dolgokat is teszünk, ami a mi családunkban hétköznap nem szokás.
No mindegy. A lényeg, hogy szép. Most különösen, hála Neked, Szerelmem! Köszönöm ezt a 24.ét.:) Még ha rohanós volt is. Előre köszönöm a holnapot, és az azutáni napot, s minden napot. Köszönöm a szépséges ajándékot:)
Pufi, neked meg a házimozit :) Nagyon nagylelkű vagy:) De nem ezen van a hangsúly:) Nagyon jól estek ám srácok :)
háhhháá:) KÖszönnöm. Itthon is köszönöm a sokszép dolgot :)
Van, akinek megköszönöm, hogy csakúgy... Van. :)

2009. december 23., szerda

hát, ez most kijött belőlem, nem érdekes

Néha már nem tudok magammal mit kezdeni. Csak nézek ki az ablakon, s mindent látok most, mert ki van mosva a függöny, és nincs felrakva. Olvad a hó, már nem habos. Lapos lesz. Nem is baj, ha jobban belegondolok. Nem a hó miatt lesz szebb az ünnep. Attól csak a hangulata lesz jobb. Szörnyű rémálmaim voltak. Most keltem fel belőle, hála Istennek. Most süteményt fogok csinálni, még elmegyek majd Gergővel vásárolni,aztán megyünk hozzá, mert edzése lesz, és így többet vagyunk ma együtt. Holnap hogy találkozunk? Talán sehogy:( Család holnap az első. Majd 25.én Karácsonyozunk együtt:) Alig várom már. Mit fogsz szólni, pici, az ajándékodhoz? :) Én imádom:) Szerintem (remélem) te is fogod! Te csöpp:) Még 1-2 hét, és 1 éve leszünk együtt:) Ajajj...Nagyon jó érzés ez,de van bennem félelem is. Nem baj, nem írok ide semmi konkrétat, mert kedvenc osztályom (nem a saját osztályom!) megint a kicsi csepp szájára vesz, és nevetséges pletykákat fogunk Gergővel visszahallani :) Kérlek, picik vagytok még ehhez, keressetek mást, akinek az életén rágódni lehet. Vagy ha rágódtok, akkor ne alaptalan faszságokat találjatok ki, kérlek szépen *.*. Jólvan, hát Kellemes Ünnepeket :)
Szeretlek Szerelmem Örökké:) Sosem hazudtál nekem (LL) És én sem neked (LL) Szeretlek nagyon Szivem ^^

2009. december 22., kedd

érzés

valami mélyebbet kíván, nem felszíneset, de mégis... hogy is van ez? ki látja ezt át? ki viszi át a szerelmet? itt van. de tenni kell még érte, tenni. ... ez annyira jó érzés. úgyvan, igen,úgyvan. velem, nélkülem,veled, nélküled. a szeretet más mint ez. de itt a szeretet is megvan. talán jobban is. és talán ez a helyes. mégis ki tudja megmondani? senki! senki nem tudja ezt!
hol lehet?
találd meg.
ne, ne keresd.
mert nekem kell.
majd én előszedem.
Annyira jó érzés. Szeretlek.
Te is szeretsz, ez mindennél többet ér.

kezdődik

kezdődik a sütés,főzés,díszek,fények.
-odaég
-elalszik
-kialszik
-finom lesz
-meleg
-forró
-jeges
stb.
nagyon szépen megkérem az összes osztálytársamat, hogy tartsa meg szombati kedvességét:)
meg magamat is megkérem.
megkérek mindenkit, ha úgytetszik.
nekem most így elég jó. remélem.

2009. december 20., vasárnap

NNÁ

Nemes Nagy Ágnes:
Karácsony

Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.

Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.

Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap.

never knew i needed

igen, muszáj :)

2009. december 15., kedd

1 napom, reggel 8-ig,furcsán

6:15 re nekem volt egy osztályom, amit felemeltek, de 6:40kor felkeltem, mert a szervezetem jelenleg ki volt merülve a fényig. Én vagyok csinált fáradt. Egy szóval felébresztem őt, lopást csináltam az orrom, figyeltem, ott van a hó, az szédülő kicsi idő láttamküzdelem akkor forogtam a fürdőszobában. Mondtam az köszönet ezért egy út alatti apának, üdvözlet, j ó reggelt - leült a tisztességes gépben. Tusoltam, a kókuszdiófa parfümje használtam egy sampont és a baba egy szagával rendelkező zuhany egy fagya zaj.
Beretváltam a kellemes helyeket. A fürdőből voltam, már volt egy fényes anya ezért pillanat ott, amitől azt kérték, én éhes vagyok. Elfogadok egy kevés teát, mondtam neked. Elkezdtem azt hajatszár í Tani, írtam egy smset-t 1 ergért ő, engem akkor öltöztettek, amíg ittam egy kevés teát és gyártást tettem-fent. Ezekután fizikát csomagoltam be, matematika, t önevetés, stb. sétáltam az ajtó. Ő HIDEG volt. Megszúrt egyre több felülmúlja a hideg. Fáztamet.
Elindultam a busz tömítésében. Zene nem volt nekem, kézbesít nem. CSAK a gondolataim. Ott voltam, a busz következett 5 perc után. Nekem volt egy ülésem, de voltam. Rámutattam, hogy a másik buszom odajön Camponához. gyorsan változtam.
*Mentem további 10 miközben megálltam, Kelenf ö-n mentem le ld szent Imre K ó rház ahol 16-17 mindenesetre az éve, megszülettem.
3 percig sétáltam, Nagyisarokra, amikor találkoztam Gerg ő. Megölelte a szájamat, egy borotvált, adott csókot és egy ciget adott alig. Beszéltünk, de elindulunk egy iskolában, mióta ez nagyon hideg volt. Keményen 5 perc, amihez ez szükséges volt, sétál... Odaért, megkaptuk Tomit, mondtuk azt, jajj, ami hidegből veszi ki az időt. Megérkezttünkben egy szekrény EGRG ő, hol mindkettő támadott a felöltőnk fölött. Ment egy magyar leckére, én .

2009. december 12., szombat

Mc Dc.


Hát igen, Krisztián=) Kis Jackson-imitátor, akivel annyit hülyéskedtem:) És ottvan mellette Mc Dc :@ Nekem is kell vele kép:) Meg akarom ismerni:) Bár már 2x "találkoztam" vele. A buszon:) Isteneem, agyas egy ember:) Imádom:)
Szóval Krisztián,fejlődjsz =D Hajrá,ígytovább. Robinak meg mutass be:D

bánod netalán?

12.12

Semmi különös nem lesz a mai napon. Gergő tanul, tanulok én is. Pizzát sütök. Elmegyünk Gergővel enni valahova. Hazajövünk. Pihenünk, nevetünk:) Eszünk =D...Tv. Eszünk:)
Egymást esszük...:) Hohóó:)
Semmi különös nincsen. Nem is kell. A hangulat, az hangulat. Karácsonyi, téli, főleg, hogy az ablakom alatt forraltbort árulnak, meg kürtőskalácsot:)
Annyira jó, annyira jó:) Megnyugtató, szerelmem.

Most látom, ahogy anya beszél egy kisfiúhoz... Hozzám is így szólt régen. Ugyanígy. Kár, hogy kislány lettem. Nem mondta ezt, apa sem. Boldogok voltak. Most? Most anya nem túlzottan kedvel. Hát, ez van. Szeszélyes viszony. De nem baj,majd elcsitul.

Havazzon,havazzon,havazzon! Istenem, mennyire imádok télen színházba járni!Istenem! :)

2009. december 11., péntek

írni,írni

Mindenki a karácsonyról ír. A hangulat nálam néha megvan,de hallom,ahogy anyáék arról beszélgetnek, hogy legyen más a kaja, mert olcsóbban jön ki. Legyen kisebb fa,mert olcsóbb. Sőt, anya ezt mondta nekem: "Nagy vagy már a fához" Ez milyen szöveg, könyörgöm? Nevetséges. Örülök, hogy itt tart már. Fa igenis kell. És a kaja is legyen hagyományos. Nehéz lenne elszakadni tőle. Minden legyen hagyományos. Imádok új dolgokat csinálni,de ehhez valahogy nem lenne hangulatom....

Olvastam egy nagyon jó, nagyon szép, nagyon igaz gondolatot:
"Amiért a fiatalok meghalnának,azért a felnőttek alázatosan élnek" valahogy így hangzott.

Elég régóta műsorvezető szeretnék lenni...Most nagyon megfogott az írás is. Eddig is érdekelt, de rájöttem,mennyire kreatív tudok lenni ilyen téren. Sok-sok ötletem van. Nagyon durván sok.

Majd elkezdek írni, ha lesz több időm, mondjuk a karácsonyi szünetben. Felrakok ide is majd, de csak részleteket. Nem biztos, hogy kitárható dolgok lesznek - egyelőre.

2009. december 7., hétfő

osztály

Gondolnád, mi megy itt?
Elképzelni sem tudod.
Azt hiszed, osztály az osztály?
Ne hidd.
Tudod, hogy milyen rossz érzés?
Nem tudod.

Amikor bejössz, és ha beszélgetsz valakivel, a másik már rajtad nevet.
Itt nincs önzetlenség. Ha van is, akkor arra nagyon kell vigyázni.

Bejössz, szerinted mit látsz? Hát, az egyik fotózza magát, óra közepén, ráadásul "pózerként".
Leülsz.körbenézel. Kérlek fordulj jobbra. Ott látható a tanár, aki szenved, hogy az orrát túró, agyatlan gyereket helyrerakja.
Balra nézel, ott egy ember, akit őszintén kedvelsz, rámosolyogsz, jól esik.
Továbbnézel. Még egy kedves arc. Mellette gyilkos tekintet fúródik a szemedbe.
Mögötte kettővel a csajok megszállotjai, akik éppen felnövőben.
Legelől rendes emberek. De ők is külön.
Külön.
Mindenki külön. Egy ember volt, aki összetartja az osztályt. Ő is kikészült. Teljesen. Nem jön velünk többet sehova. Megértem. Bár hova is jönne, úgyse megyünk mi semerre.
Mindenkiben megtaláltam a kedveset. De van olyan, aki kihasználás alapon adja. Semmi baj. Szórakozzatok csak egymással. Egyszer ez is eltűnik, ha abban 7-8 emberben meglesz az emberi érzés...

2009. december 6., vasárnap

2009. december 5., szombat

december 6.


Weöres Sándor: Száncsengő


Éj-mélyből fölzengő

- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

tél csendjén halkan ring.



Földobban két nagy ló

- kop-kop-kop - nyolc patkó.

Nyolc patkó - kop-kop-kop -

csönd-zsákból hangot lop.



Szétmálló hangerdő

- csing-ling-ling - száncsengő.

Száncsengő - csing-ling-ling -

tél öblén távol ring.
Kiskoromban hittem a Benne:) Hogy tényleg az igazi, egyetlen Mikulás létezik, hogy ő az, aki a világon mindenhol jár egy éjszaka alatt, minden gyermekről tud mindent, hogy hogyan viselkedett, hogy mire vágyik.
Még most is kiteszem a csizmámat az ablakba, már ha tudom, hogy honnan is jön az a Télapó.
Tudjátok, nagyon nagyon régen, volt egy bácsi. Mikor megszületett (Kis Ázsiában), gazdag család gyermeke volt.
Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött.Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, ő mindig segített.
Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokuton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált ! Zarándok utról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városba, ahol legendás körülmények között püspökké választották.
52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hírdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!
Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént:
A kolostor szomszédságában él egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték.
325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából.
Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét ( 342 december 6-án ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. :)

2009. december 4., péntek

csalódott

Az ember, aki elmondhatatlan lélek volt az én szememben, most csalódott. Csalódott a lelke. Hinnéd, mennyit számít rosszkor, rossz helyen, rossz emberrel lenni? Hinnéd te ezt?
Ha ilyen helyzetbe kerülsz, gondolj bele, hogy elveszítheted azt az embert, aki rohadt sokat jelent neked. A mindened. A példaképed. Akire felnézel, aki miatt az utolsó pillanatig megéri küzdeni. Akiben megbízol. De lehet, hogy Ő már soha többé nem fog megbízni benned. A nagy semmiért - gondolod te. (én).... Pedig van rá oka, igenis van, de ha meghallgatna végig, normálisan...Ketten...Nem 5-en. Nem érdekel, mi van az ellenőrzőmben, sem az, hogy másokéban, meg hogy mi van másokkal, csak az a fontos, hogy az ő szívével, lelkével mivan. Nekem az a fontos. Hogy tudjam, minden rendben van ezen kívül. Hogy ne szenvedjen, és ne csalódjon. Se bennem, se másokban. Mindenki hibázik. Én eddig iszonyú mértékben tartottam magam, mert nagyon szeretem őt, és próbáltam rá vigyázni. De a kimerültségemtől nem tudok mindenre figyelni. Meg persze más problémáim is vannak.

Kérdem én, baj -e az, hogy nem játszom meg magam, az órákon nem játszom túl az eszem, és nem nyávogok mindenféle kisebb sérülés miatt? Hogy baj-e az, hogy tiszta szívvel szeretek, és megbízom, és mindenemet megosztom, tőrődöm, figyelek, szeretnék? Baj ez?

mellettem

ismerem minden egyes porcikádat.
mindet.
midnen apró részletet. mint még soha másét. és mindennel azt kezdek, amit csak akarok.
így is marad. te vagy az élet. aki mellettem van, vagy alattam, támasznak, vagy éppen fölöttem.
kiegészítesz. nélküled tudod jól, hogy semmi lennék. együtt mindent jó csinálni.
álom voltál eddig, vagyis azt hittem.
mostmár te te vagy:) egy hús-vér ember, aki a legfontosabb számomra.
minden megoldódik, ne félj:) együtt csináljuk, és megoldódik minden.
a legjobb, hogy tudom, hogy te soha nem akarsz más lenni, csak olyan, amilyen vagy, és az, aki.
szinte az egyetlen ember, aki mindenben, mondom mindenben ott van velem, és nem ítél el valamelyik hülyeségem miatt. nem az a bizonyos "kell valami" barát. mert te a barátom is vagy, a legjobb barátom is.
mindig tudunk valami újat adni egymásnak. mindig.
akárki akármit mond.
akik azt gondolják, hogy.... azok tévednek. mert vagy téged, vagy engem nem ismernek. vagy egyikünket sem.
így minden jó. és az is marad:)

2009. december 2., szerda

az angyal

A motor zaját is hallani. De ez olyan andalító. Elaltat, ha fáradt vagy. ütemes.
A kislány az ablaknál ült, már sötét volt, az üveg visszatükröződött. Mellette ült egy idős nő, akitől alig fért el. Hosszú-hosszú ideig összefont ujjakkal, hüvelykujjaival körözött. Idegesítő volt. Odakint csípett már egy kicsit a hideg. Telefoncsörgés. Gyereksírás.
A kislányt az öreg nő egyre jobban az ablakhoz nyomta. A picilány kinézett, közelről, hogy az orrocskája már az üveget érte, és nem látott mást, csak messzeséget, fákat, és egy nagy üzletközpontot. Gondolkodott. Első gondolata: "De nagy is ez a táj, és én milyen kicsi vagyok!"
Azonban második gondolata ez volt: "mindenkinek megvan a maga útja, és ha én elérek az én utamon addig, ameddig el kell érnem, életem csúcsáig, ahonnan csak visszafelé lehet majd menni, akkor ott, azon a helyen megállok, és minden magam elé tűzött célt beteljesítek" - nem ilyen szavakkal fogalmazódott meg a lányka fejében, de már ő is tudja.
Tudd hát te is, hogy mit kell tenned. Hallgass a szívedre. Elég addig hallgatnod az eszedre, amíg iskolai feladataid végzed... A kicsilány is tudta, s kinézett újból az ablakon.
Csillagok. A végtelenség, madarak, egy híd, "Petőfi Sándor utca következik" - hallotta.
Egy utolsó látomása még volt: egy angyal, aki segítette őt ezen az úton. Ott ült előtte.
Lassan ébredezett. Kinyitotta a szemét.
Az anyukája volt ott.