2010. június 25., péntek

gone too soon

Kedves olvasók és erretévedtek.
Ma egy éve hunyt el Michael Jackson, a Pop királya, egy igazi tehetség,egy ikon, táncos, énekes és a legérzelmesebb ember a világon.
Ma Rá emlékezünk a Fánál.
Szükséges mécses és zsepi, úgy hallottam.
Nyugodj békében Michael. Itt vagy köztünk örökké.

2010. június 23., szerda

cím, MJ

Azt mondják, minden és mindenki színészkedik, sőt megjátssza magát. Én ezt nem így fogom fel. Szerintem a táncos a testével színészkedik, a szinkronszínész a hangjával, az énekes az énekhangjával és így tovább. Kevés olyan dolog van, ami önmaga marad ilyenkor. Ami nem megjátszik, nem rájátszik, hanem kifejezi magát...
Kevés olyan dolog van, amit a világon mindenki ismer. Vannak ilyen legendák, meg világ 7 csodája, de ebből nem mindenki tudna kapásból mondani...
Ha azt mondom Michael Jackson tánca, hangja, stílusa, érzései, mindenki 1 valakire/valamire gondol.
Jóó, nem tudom, elfelejtettem, hogy mire is gondoltam, mert közben szétáll a fejem...

2010. június 22., kedd

This is it

2010. június huszadika

Minden erőfeszítésem bevetem, hogy le tudjam írni, mennyire, de mennyire jól sikerült - bár biztos rengeteg mindent ki fogok hagyni.
Elkezdem az elején, amit azt hiszem, már írtam is, de nem vagyok benne biztos, annyi minden történt. Felkeltem reggel 7-kor, hogy elkészüljek 8-ra, majd beérjek 9-re, hogy táncoljunk még utoljára a "nagy este" előtt. Beértem fél 9-re, majd jöttek a Hannáék is. Az Earth Song felét akkor és ott találtuk ki...10-re jöttek a többiek és átnéztünk pár dolgot. Akkor még senki nem fogta fel, hogy milyen este előtt állunk és hogy mekkora súlya van az egésznek. Olyan fél 1-kor végeztünk, Jenniékkel átmentünk a Tescoba - Jenni, Evi, Hanna, Krisz meg én, vettünk valamennyi piát, későbbre. (Hannától itt elkérték a személyit :)) A Tesco-ból visszafelé átmentünk Hannáékhoz, ahol megcsináltuk nagy nehezen a zászlókat, majd Jenniék onnan hazamentek én pedig ott szenvedtem a szatyrokkal, ezért felhívtam anyát, másfél órával azelőtt, hogy oda kellett érnünk a Művházba, hogy jöjjön el a Hannáékig kocsival - ami amúgy 2 perc - nade kiderült, hogy a kocsinak leszakadt az alja, ezért anya biciklire pattant, hogy segíthessen :D
Ahogy toltuk haza gyalog a cuccokat, megláttam Lindát, hát megvártam.
Segített kipakolni a házat estére/éjszakára. Amíg anyával elvégezték a munka nagy részét, én gyorsan lezuhanyoztam, elkészültem.
Elindultunk Lindával - még mindig nem fogtuk fel, hogy mi van:D...
Ott vagyunk. Fél 6. Még mindig nem tudjuk, hogy mi előtt is állunk :D....
6kor már nagyjából mindenki át volt öltözve... :)
Fél 7. Már a közönség is itt volt nagyjából.
10 perc a kezdésig!!! - mindenki bent volt :) ...
Az előadás teljesen fegyelmezetten zajlott és mindenki át tudott öltözni mindig, bár szerintem legközelebb erre jobban kellene figyelnünk...
Az Earth Song volt a legrosszabb, de arra mondták a legtöbben, hogy jó volt :D.... Nem tudom...
A Remember a kedvencem...Arról is jókat hallottam vissza...
A rossz kritika az volt (vagyis jó,mert mondjuk én is így gondolom), hogy Krisztiánnak nem kellene ennyit mutogatnia magát, mert egy idő után unalmas ( hozzáteszem, én ezt már jegyeztem neki... de nem hallgat rám)
Lement az előadás, mindenki megnyugodott, mosolyog, öltözik és készül hozzám.
Nos, a buliban 34-en voltunk. Készültek képek, de még nem kaptam meg:( ... :)
Örülök, hogy ennyien eljöttetek, bár sokan hiányoztatok is :( ...
Lesz utó-utó buli is majd :) Remélem ott már vissza tudjuk nézni a felvételt, meg a képeket:D
Mit akartam még?
Ja, igen....Örülök, hogy közelebbről megismertem a zenekart, Vikiéket, a Smoothosokat meg a Breakeseket, de azt sajnálom, hogy annyit ugrabugráltam, mint házigazda, hogy nem ittam és nem ettem :D..... Majd legközelebb!!!....
Sokmindent kihagytam...Majd teszek fel képeket:D....Ha lesznek végre:)

2010. június 20., vasárnap

2010. június 20.


Eljött 2010 június huszadika. A Michael Jackson Emlékkoncert napja. Az előadók mi vagyunk. közel 30-an, 40-en, zenekarral, táncosokkal, zenészekkel, énekesekkel, imitátorokkal. Elmondom, hogyan is néz ki.

Én körülbelül háromnegyed óra múlva elindulok edzésre, 9-re. Ott vagyok délig, vagy egyig, csináljuk az utolsó simításokat, megjegyzem: amúgy is lehetett volna sokkal, de sokkal jobb. Így is az lesz, mert együtt leszünk, és Rá, a pop királyára emlékezünk meg. A méltó tisztelettel. Amikor hazaértem kora délután, összepakolom a már előre elkészített jelmezeimet a Shake your Body-hoz, a The way you make me feel-hez, a Beat it-hez, az Earth Song-hoz, a Remember the Time-hoz, a They don't care about us-hoz és a Historyhoz.

Mivel az esti (éjszakai :D ) buli nálam lesz, a fenti lakásban, azt Jenni, Linda és Evelin segítettek széppé tenni. Hanna is volt itt tegnap Sanyával, mert az Earth Song sajnos még mindig nincs kész. Szóval a buli helyére is felviszek még pár cuccot, de a nagyját azt a táncosok hozzák :) Aztán lejövök, lefürdöm, smink, meg ami kell és elindulok. Korábban, mert megint próbálni kell.

Valójában nagyon várom. Sok lesz az elérzékenyülés. Már most érzékenyen érint néhány dolog, ha rá gondolok. Tudjátok mit? Nem is várom annyira, mert akkor túl hamar vége lesz ennek a napnak és legközelebb csak jövőre lesz :) Minden évben emlékezzünk együtt a pop királyára, Michael-re!! Szeretünk MJ!

2010. június 18., péntek

shkspr

A képzelődés oly játékot űz,
Hogy ha örömre gyullad a kebel,
Megtestesíti ez öröm okát;
Vagy képzeletben, éjjel megijedve,
Mily könnyen lesz egy-egy bokorbul medve?

-------------------------------------------

Bolond a szerelmes, oly fövő agyú
S ábrázó képzetű, hogy olyat is lát,
Mit józan ész felfogni képtelen.

-------------------------------------------

Vagy, ha rokonszenv fűzte a frigyet,
Halál, betegség, harc rohanta meg,
S percig-valóvá tette, mint a hang,
Mint árny, tűnővé; mint álom, röviddé!
S mint villám fénye kormos éjszakán,
Mely pillanatra földet és eget
Föltár, de míg ezt mondanók, nini!
Már a sötétség torka nyelte be.
Ily gyorsan elvész minden, ami fény.

----------------------------------------------

Zord békülést hoz e mogorva reggel,
Fejét a nap se dugja ki nekünk.
Ezt megvitatjuk még a többiekkel,
Aztán kegyelmezünk és büntetünk:
Mert még regékbe sincsen arra szó,
Mit szenvedett Júlia s Romeo.

-------------------------------------------

Mily vad a gyűlölet - s a szerelem!
Vad szerelem! Szerelmes gyűlölet!
Ó, semmiből fogantatott valóság!
Ó, terhes semmi! Ó, komor bohóság!
Ó, szépségek förtelmes káosza!
Ólmos pehely, fagyos láng, tiszta füst,
Virrasztó álom, sorvasztó öröm:
Ilyen szerelmem! - s épp ezt gyűlölöm!

--------------------------------------------

abc def ghi jkl


Talán mert mindennek lelke van és mindennek szíve... Hát nekem már nincs lelkem...Vagy mégis? Nem tudom. "Támolygok csak a mélyuton"

Reménysugár. Már a név is... Főleg mikor megláttam őt... Őket... De ... Tudtam, hogy nekik ez a normális, ők ezt a világot szokták meg és nekik más a boldogság, mint nekünk. De ...Ott álltak a színpadon csillogó szemmel és kb. azt sem tudták mi van...Mindegy.

Nekem mikor fog csillogni a szemem? Ép elmével vagy anélkül, de nagyon szeretném.

20-án fog. Büszkék leszünk mindarra, amit megcsináltunk, amit eltáncoltunk, énekeltünk stb.

Csak ez éltet most és a könyv, amit írok. Meg a verseim. Nem merem őket közölni, mert kb. mindben egy valakire lyukadok ki... Mindig ugyanolyan formában...

Sírhatnékom van és semmihez sincs kedvem, de tudom, hogyha nem csinálok semmit, akkor magamat őrlöm fel.

Tedd a kezed a kezemre.

De ki? Engedni kell? Miben? Nem írom le.

2010. június 12., szombat

küzdj

Ha várunk, ha sírunk, ha nevetünk, ha állunk, ha ülünk, ha eszünk, ha iszunk, ha könnyezünk, ha üvöltünk, ha suttogunk, ha nem bírjuk, ha elveszítjük, ha zokogunk, a fáj, ha nem lehet, ha fáraszt, ha nehéz, ha sok, ha könnyű, ha lát, ha nem, ha néz, ha figyel, folyik, ha tenger, ha tó, ha este, ha reggel, ha éjjel, ha nappal, ha nehéz, ha nehéz, ha nehéz, ha NEHÉZ ÉS FÁJ, ha nagyon fáj és ha NEHEZEN FÁJ.
Akkor ... ki viselje el?

Én???
Hogyan? Másoknak olyan könnyű - így látjuk legalábbis. Mért, és miért, és hogy és hogyan? És amikor már ugyanolyan vagyok, mint akárki más. Akárki más.

Küzdj, kérlek, küzdj bennem és én is küzdök. Értetek és magamért és erős leszek és ti is.
Utoljára, utoljára, utoljára.
Mért veszlik el a legkisebb reménysugár is? Ha?? Amikor úgy megdobban a szív és felcsillan a szem, elállnak a könnyek csönd lesz - mindez max. fél percig. Miért veszítem én el azt is?
Hogyan javítsak? Hogyan? És kinek a segítségével? Vajon mások gondolkodnak? Vagy én nem gondolkodom? Ki gondolkodik vajon?
Mikor válaszol?
ÉS mit????
Miért vacilál? Gondolkodnak? Belátnak? Vagy csak ... Mit ? van egy ötletem.
Felhasználjam? Lehet-e mélyebb seb? Mindjárt leírom, hogy igen vagy nem. Kicsit mélyebb lehet. Igen.
Most javíthatok? Mindjárt kiderül. Várj. 3 perc. Már 4. MAJDNEM. Gyerünk, még egy kicsit.
Nem, mégsem. Mindegy.
Feladom
Nem adom fel.

Szonett, mert Zsezsi

Ó, jaj, igaz: sokfele kóboroltam,
Játszottam rongy bohóc-szerepemet,
Elmém mocskoltam, kincsem tékozoltam,
Ütöttem új vággyal vén sebeket.
Nagyon igaz: félve s morogva néztem
Az igazságra; de, egy a hitem,
Szívem megifjult a sok tévedésben,
S csapdáim mondják, mily kincs vagy nekem.
Mindez múlt már. S örökre esküszöm:
Régi barátot próbálni soha
Étvágyam új próbákra nem űzöm,
Terád vágyom csak, szerelem ura.
Üdvözülj hát, Isten után egem,
Legtisztább, legszeretőbb kebleden

2010. június 5., szombat