Úgyérzem, kezdek kifogyni. Hogy nincs mit leírnom. Mert amit lenne, azt körülbelül egy emberrel osztanám meg. Aki itt van nekem. Mindig. Velem. Közel.
Amit leírhatnék, hogy mióta nem írtam, volt egy hosszú próba és kezdek mindent megérteni. Hallgattam véleményeket férfiakról. Milyen más...
Láttam olvadni havat...Milyen más...
Megláttam a zöld füvet, a hómentes utakat...Milyen más.
Mosolygok. Teljesen más.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése