életem legtanulságosabb s lehet, hogy legjobb tíz napja volt ez. sokat beszélgettem az Osonókkal, s ott élő "színházmentes" emberekkel is.
egy dolgot biztosan tudok; kissé beszűkültek, azaz kevéssé nyitottak nálunk.
Muha, Pityu, Lóri, Mesi, Berni, Réka, Nóra, Heni, Marika, Misi. Remélem,senkit nem hagytam ki. megszerettelek benneteket,s örölök, hogy ennyire megismertük egymást. remélem folytatódik az ismerkedés,s továbbra is tartjuk a kapcsolatot. köszönöm a közös előadást,s a tartalmas beszélgetéseket.
nem írok le semmit blogba, mert itt mindenki el tudja olvasni. a komolyabb dolgokba itt nem is akarok belemeni. inkább könnyed, vicces dolgokat írok le címszavakba.
-előbb lépcső
-hem hem
-Katyika meg Matyika
-alapállás, energia, mint még soha
-Üdvözlöm önöket a Szent Anna tónál
-Pompi: mee mee, haphap, hem hem.
-Bexi: nyúúlháj, tyúkszem,csinn és bumm:D
-Csenge: Fumatul Interzis. Bani de Líceu.
-Betti: Deák Ferenc.
-Bella: ez túl sok :D
(így voltunk szobatársak, egyébként:))
Imádtam a Muha-Pompi kontaktot. Imádtam a táncunkat.
A ribizlibort.
A közös bisztro-zásokat. Gabriel Stankovich, lengyel nagybőgőst.
A Bolyongást. Sosem unalmas. legnagyobb színházi élményem.
A hosszú utazást is megszerettem.
ja, Kopár Manó.
ÉS A SZÉKELY LEGÉN' ... :)
Táncházak... :) Wellness, Fitness, Happyness. :D Családi Kripta.
Jajj, legyen november!!
Akit ez amúgy jobban érdekel, az keressen meg, mert itt nyilván nem fogom kitálalni, időm se lenni leírni :) Meg szerintem ti sem bírnátok végigolvasni.
Szóval le sem akarom írni, s nem is tudom.
Ákos tanárúrnak külön hála. mindenért.
Stellanéninek meg aranyérmet anyaságból, MOST!
Soma bá' egy édesember. Köszönjük, hogy vezette a buszt, s hogy mindenhol épségben, időben ott voltunk.
Majd mesélek, ha érdekel valakit :)
kutyacska.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése