kiszakadni

ide menekül, ha bánat éri, gyereknek maradni nem lehet.
hogyan is a fesztivál és szolnok mellett, miközben erdély szelleme kísért.
valahol nem értem ki vagyok és merre megyek, mert mért érteném, ha már azon gondolkozom hova kéne kiállnom
hol várna a biztos megnyugvás és nem a stressz a depresszió a mogorvaság elzárkózás
a jók már elmentek
de vannak páran nem veszem észre tárt karok
nagy lépés tőlem kevéssé elfogadás onnan
kiszakadni minden karból, mindenhonnan

kiszakadni biztos helyről elröpülni kedvesemtől
elmenni egy más irányba, új embereket vizsgálva
de nem lehet, mert az új is olyan megszokott mint a régi
nincs már itt mit dicsérni, csak mentem magam,de nem más ment, nem sajnáltatom
hányik a lelkem.