az emberek félnek. mitől? csalódástól, hazugságtól, szánalomtól, nevetéstől, balesettől, kihasználástól, felszínes dolgoktól és még sokminden mástól. félnek. holott ők maguk is szoktak csalódást okozni, ők is szoktak szánalommal tekinteni másra, ki szoktak nevetni embereket, ők is okoznak balesetet, ők is kihasználnak másokat, más dolgokat illetve ők is sokszor felszínesek. vagyunk mi, meg vannak mások. az előbbi "ők"-et vonatkoztassuk át a "mi"-re. mi azt hisszük, csak mások csinálnak ilyet és mi csak a sérelmeket kapjuk ebből.
talán így van. de talán nem, mert másoknak megint mi vagyunk mások.
szeretjük a különös, talán tilos dolgokat mi és és ők is. ők azt mondják, ők, vagyis mi.
tudjuk, hogy valakinek fáj, ha én mondok valamit, ugyanakkor talán másnak imponálok a kijelentésemmel. ettől félhetünk. nem kell imponálni. ha valaki szeret úgy, ahogy vagy, akkor neki nem kell imponálni. se kívülről,se belülről.