Rég írt a kicsilány, most más.
Látta halottak napján a sok sírt, világítottak a sötétben. Szíve szorult el, amikor látta, hogy vannak benőtt, nem látogatott, nem gondozott sírok, nem volt rajtuk gyertya.
Szíve szorult el a Duna-parti köveken meglátott gyertyácskák miatt.
Kisfiú kérdez, apukája feleli: Világítanak a sírok. Kisfiú mondja rá: Sírok, sírok, nem sírok.
Kicsikányka nem gyújtott gyertyát. Szégyen. De gondolt sokat és beszélt.
Szünet van, még nem tanult semmit, de sokat szórakozott, fáradt,de pihen, pakol és most elzárták a vizet. Nem tud fürdeni.
Tegnap barátokkal, ellenségekkel, közömbös emberekkel sör, vodka.
Előtte csalódott régi barátban, majd beszélnek.
Új embereket ismer meg. Nevet, táncol, beszél, figyel.
Sírok, sírok, nem sírok.
Olvassa Wass Albert, tanulja Madách, figyeli exponenciális egyenleteket, ül az ipari forradalom felett.
Várja már az iskolát, Bellát látni kívnája, nevetni akar és nem csalódni egy ideig.
Ölelni vágyik, puha madárcsicsergést hallani, az ősz múlását látni s nem engedni. Minden évszak szépsége.
A nyár öröme, melege, simogatása, pihenése
Az ősz színei, levegője, kezdetei
A tél fehérje, ünnepe, illatai, ízei, meghatottsága
A tavasz szellője, langyossága, érzelmei, aktivitása.
Kell és nem sírok. Sírok, sírok.
Nyugodjanak halottaink, viruljanak szeretteink, kiscicám,kit autó ütött el, halacskáim, kire Wc lehúzás várt, Harry hal és Olivér hal, Lili cica és Cili cica! hiány van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése