2009. szeptember 11., péntek

Sok hűhó...(:

Elolvastam...Hihetetlen! Köszönöm Emíííí...Ha te nem írsz róla, akkor biztos nem olvastam volna el...Nagyon ááá...érzelmes,vicces,izgalmas,néhol szomorú, szánalmas,furcsa, de alapjában véve mégis boldog könyv... (nem találom a borítót=D)...
alapjában véve igen szatirikus...(minden értelemben) ez a "hős" Málnássy (akinek a neve egyáltalán nem tetszet, sőt, néha már idegesített is!) már-már pedofilnak tűnt néha, de ...pusztán szerelmes volt! És van ez így, tudom, hogy a kor abszolút nem számít, de ahogyan az író ezt itt leírta...huhh...
Emmi viszont tényleg lop, hazudik, stb. De nem lehet egyszerűen elhagyni, mellette kell lenni, mert olyan jelleme van, ami valahogy leköt, ott KELL lennünk mellette, nem szabad eltolni magunktól...Kissé komikus alkat, de ugyanakkor valami komolyság is van benne.
És a könyv szerint Emminek, de valójában Aszlányinak vannak ezek a hihetetlen gondolatai, életfelfogásai, amik közül az egyik kedvencem:

"Mert vegyünk egy száraz példát. Tegyük fel, hogy A és B szeretik egymást. Tegyük fel továbbá, hogy A-nak kevés gyomorsava van, B-nek ellenben túl sok. Hogy ízlésük, kívánalmaik egyenlővé váljanak, s hogy meg tudják érteni egymást, szükséges volna, hogy mindkettőnek kevés gyomorsava, vagy pedig egyformán sok gyomorsava legyen. Tegyük fel, mármost, hogy a szerelem, mint erő, mindenható. Ez esetben A szervezetében ezen erő hatása alatt gyomorsavtermelő folyamat indul meg. Bizonyos idő múltán a szerelem csodát művelt. A-nak gyomorsav túltengése van már, mint volt B-nek a folyamat elején. Igen ám, csakhogy B is szerelmes, benne is működik az erő, amely a különbségek kiegyenlítésére törekszik, s amelyről feltételezzük, hogy mindenható. Azonos idő alatt ez az erő fogysztani kezdte B gyomorsavát, s mire A gyomorsava megszaporodott, addigra B gyomorsava csaknem eltűnt. Most tehát itt állnak egymással szemben, és a különbség ugyanakkora köztük, mint a legelején volt. Csak éppen helyet cseréltek. Ugyanez áll az időre is. A szerelem mindig úgy keletkezik, hogy A beleszeret B-be, vagy viszont, B beleszeret A-ba. A viszonzás látszata nem más, mint reakció, a hiúság reakciója. Minél hiúbb A, annál bizonyosabb, hogy viszonozni fogja B szerelmét..."

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése