1973. szeptember 3-án, 18 óra 20 perc, 32 másodperckor egy kék dongólégy, mely percenként 14970 szárnycsapásra képes, leszállt a Saint Vincent utcában a Montmartre-on. Ugyanebben a másodpercben a Moulin de Galette melletti vendéglőben a szél varázslatos módon bebújt a terítő alá és megtáncoltatott két poharat anélkül, hogy bárki észrevette volna. Ugyanebben a pillanatban a Trudaine avenue 28 szám alatti ház 5. emeletén Eugene Colere hazatért legjobb barátja, Emile Magino temetéséről, és kitörölte az elhunyt nevét a noteszéből. Továbbra is ugyanebben a pillanatban Raphael Poulain X kromoszómával ellátott ondósejtje kivált a csapatából, hogy utolérje Madame Amandine Poulain, született Amandine Founet petesejtjét. Kilenc hónappal később megszületett Amélie Poulain.
Amélie szereti kiskanállal betörni a karamell megkeményedett tetejét, szereti a kezét a magok közé fúrni. Szeret lapos kövekkel kacsázni a Cannal St. Martin vizén és szereti hátrafelé fordulva figyelni a moziban az emberek arcát.
Rég volt, mikor először láttam. Meguntam. Közhellyé vált. De most megint fontos... (Coco Chanel. <- tetszetősEzIs.:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése