csillagok

Kezdtem ezt a verset én
tavaly május elején
idén lett csak készen
idén sem egészen.

Címe az volt:Életem,
s kihúztam, mert félszegen
sántikált a címe
minden lába, ríme.

Újra kezdtem, s ez alatt
fél esztendő leszaladt
de az égre nézve
alig vettem észre.

Az égen egy felhő szállt,
s az a felhő nem is szállt,
lebegett, vagy állt tán,
mint egy őr, várt rám.

Azt a felhőt nézem én
míg e forgó év felén,
csak lehullt onnan
mint katona holtan.

Ismét kezdtem, Háború,
lett a címe: Százsorú
volt az első versszak
jajgatott, mint vert had.

Jaj mit is kerestem itt?
Katonák holttesteit.
Bűverő terelte
lépteimet erre.

Kutattam a tárva tárt
messze hajló láthatárt.
Föllelem, reméltem
nyitját, minek éltem.


Életemmel kezdtem el
háborúban vesztem el.
Én másról akartam
szólani e dalban.

Másról én, de nem lehet,
valaki nem engedett.
Tán a ma lepergő
oszlótestű felhő.

Hollósi Korvin Lajos - Csonka vers

---------------------------------------------------------------

még egy kis móka a csillagoktól.

Stb.