friss

ez nagyon fájdalmas volt. többé soha, soha, maximum szűk baráti kör. hangsúlyos a baráti. tudtam én, hogy nem vagyok egy party-arc. és Ő sem. de biztos jól esett ez most neki. bár nem tudom, miért. az egyetlen jó dolog volt: Olivér
hagyjuk is. ma átmegyek Budához. meghallgatom a szilveszteri történetét.
képzeljétek, Bella megint felhívott:) pont szar hangulatban voltam, úgyértem kivolt a gyomrom:), amikor hívott. ááá örültem, mint állat. mondtam, h szeretem, és kicsit sírtam is. pelenkareklámokon is sírok. hogy miért? mert állítólag úgy érzem, nem érdemlem meg az életet. talán igaz, talán nem. 2010, úristen, leírni is furcsa, nehéz. aludni alig tudtam most... és még Őt is féltem. de kell, hogy ma beszéljünk, és majd csináljunk kettesben szilveszter aftert:)
a mai napon senki nem csinál körülöttem semmit. nem is kell talán. év első napja. számít ez? elhatározni bármikor lehet.
szóval nem hiszem, hogy ezek után kedvem, hangulatom lenne ilyen típusú bulikhoz. áá, kizárt. nagyon rossz volt. (ebből a szempontból) 2 ember púp volt a hátamon. de még mennyire. de még mennyire.
nem kell ez nekem. többésoha.